Rossz olyan helyen lenni, ahol minden szeglet, minden templom, minden pad és minden pámafalevél surrogás emlékeket, érzelmeket gerjeszt. Ha most olyan helyen lennék, ahol soha nem jártam, azt hiszem könnyebb lenne a lelkem. Akkor lefoglalná a gondolataimat, az új hely minden apró rezdülése bekúszna a retinám alá, hogy ott képekké, történetekké álljon össze.
De így nem.
2010. jún. 26.
2010. jún. 24.
Vándor ki Montenegroba vágysz / készülsz jönni
Gyere mielőbb! Ezt tudom tanácsolni!
Én 7 éve voltam itt elöszőr / a boldog Jugoszláv időket leszámítva /, azt hiszem most vagyok itt 7. vagy 8. alkalommal.
7 éve még mindenütt szemétkupacok, sittkupacok, autó roncsok várták az ide utazókat. Ez már a múltté. Tisztább lett és ez előnyére vált az országnak.
Sokan megkérdezik : mi ez a sok elhagyatott, pusztulásra ítélt sok épület ? Én azt az információt kaptam ezzel kapcsolatban, hogy vannak örökösei, tulajdonosai az épületeknek, de a régi épületeket eredeti állapotára kell felújítani, a legtöbbje műemlék, tehát meg van kötve a tulajdonosok keze, igen sokba kerül a felújítás.
Visszatérek a kiinduló témához : tehát, gyere mielőbb, ha ide szeretnél jönni, ahogy időd és pénztárcád engedi. A kis pékségek, családias hangulatú kis boltok, ahol le lehet ülni, kávézni, sörözni, beszélgetni lehet : sajnos eltünőben vannak! Helyettük lépten-nyomon új bevásárlóközpontok, apartmanok épülnek, mindenhol építkezésekbe botlani. Sajnos... Kedden is annyian voltak Kotorban, hogy alig találtam parkolóhelyet, mindenhol emberek hömpölyögnek. Kezd Kotor is élhetetlen lenni. Sajnos...Már elünőben van az a sajátos nyüzsgő hangulat is, ami oly jellegzetes volt itt: se nem kelet, de nem is nyugat, mindenből egy kicsi. Ez a speciális hangulat még a kotori piacon érezhető, különösen ha tovább maradsz, megvárod a piac végét. Hasonló érzés mint hajnalban, amikor még mindenki alszik, Te a pesti utcákat róvod. Semmihez nem hasonlítható, furcsa zajok, élesebb fények, italtól imbolygó árnyalakok. Hasonló itt is, összeszedik a szemetet, gyerekek ülnek a pultok felett, és helyi zenére lóbálják lábukat, ismétlik az ismétlödő sorokat, míg édesanyjuk megpróbál megszabadulni az utolsó daraboktól. Miközben portékáját kínálja, már nincs teljesen ott : Ő is énekel, lazább, hisz jól sikerült a vásár, tudja, hogy ez a nap már az ővék volt. Nyüzsgés, kiabálás, sajt erős illata elegyedik a halaspult szagával, és a gyümölcsök édes, nap végére a melegtől már rothadó illatával.
Remélem azért nem fog odáig fajulni a dolog mint az Isztrián! Ott már szerintem nagyon rossz irányba mentek el a dolgok : mindenhol Made in China termékek, és a turisták nem a velencei ablakokat figyelik, nem a csodálatos, az ékszerészek keze munkáját dícsérő csipke szerű ezüstjeit csodálják levegőt sem véve, elvonja figyelmüket a mendent ellepő tucatáru, ami az orruk elé van téve... Nem jó irány, nem az értékeket mutatja meg, része az elbutításnak ez is.
Én 7 éve voltam itt elöszőr / a boldog Jugoszláv időket leszámítva /, azt hiszem most vagyok itt 7. vagy 8. alkalommal.
7 éve még mindenütt szemétkupacok, sittkupacok, autó roncsok várták az ide utazókat. Ez már a múltté. Tisztább lett és ez előnyére vált az országnak.
Sokan megkérdezik : mi ez a sok elhagyatott, pusztulásra ítélt sok épület ? Én azt az információt kaptam ezzel kapcsolatban, hogy vannak örökösei, tulajdonosai az épületeknek, de a régi épületeket eredeti állapotára kell felújítani, a legtöbbje műemlék, tehát meg van kötve a tulajdonosok keze, igen sokba kerül a felújítás.
Visszatérek a kiinduló témához : tehát, gyere mielőbb, ha ide szeretnél jönni, ahogy időd és pénztárcád engedi. A kis pékségek, családias hangulatú kis boltok, ahol le lehet ülni, kávézni, sörözni, beszélgetni lehet : sajnos eltünőben vannak! Helyettük lépten-nyomon új bevásárlóközpontok, apartmanok épülnek, mindenhol építkezésekbe botlani. Sajnos... Kedden is annyian voltak Kotorban, hogy alig találtam parkolóhelyet, mindenhol emberek hömpölyögnek. Kezd Kotor is élhetetlen lenni. Sajnos...Már elünőben van az a sajátos nyüzsgő hangulat is, ami oly jellegzetes volt itt: se nem kelet, de nem is nyugat, mindenből egy kicsi. Ez a speciális hangulat még a kotori piacon érezhető, különösen ha tovább maradsz, megvárod a piac végét. Hasonló érzés mint hajnalban, amikor még mindenki alszik, Te a pesti utcákat róvod. Semmihez nem hasonlítható, furcsa zajok, élesebb fények, italtól imbolygó árnyalakok. Hasonló itt is, összeszedik a szemetet, gyerekek ülnek a pultok felett, és helyi zenére lóbálják lábukat, ismétlik az ismétlödő sorokat, míg édesanyjuk megpróbál megszabadulni az utolsó daraboktól. Miközben portékáját kínálja, már nincs teljesen ott : Ő is énekel, lazább, hisz jól sikerült a vásár, tudja, hogy ez a nap már az ővék volt. Nyüzsgés, kiabálás, sajt erős illata elegyedik a halaspult szagával, és a gyümölcsök édes, nap végére a melegtől már rothadó illatával.
Remélem azért nem fog odáig fajulni a dolog mint az Isztrián! Ott már szerintem nagyon rossz irányba mentek el a dolgok : mindenhol Made in China termékek, és a turisták nem a velencei ablakokat figyelik, nem a csodálatos, az ékszerészek keze munkáját dícsérő csipke szerű ezüstjeit csodálják levegőt sem véve, elvonja figyelmüket a mendent ellepő tucatáru, ami az orruk elé van téve... Nem jó irány, nem az értékeket mutatja meg, része az elbutításnak ez is.
Megpihentek...
Pihenő
Kikötve
Hal- és kagylópucoló valahol az öbölben
A nyugalom szigete
Régi templom tornya bújik meg a hatalmas Dobrata hegy előtt
Leejtettem és meghalt a fényképezőgépem... Az utolsó képeket láthatjátok, amiket vele készítettem.
Nagyon sajnálom, mérges is vagyok magamra.
Marad a telefon. Szerencsére elég jó a felbontása.
2010. jún. 23.
Bora, fürdözési tudnivalók, egyebek
Reggel elég csúnyán indult az időjárás. Eső, szél, hideg. Hideg különösen itt a hegy derekán. Holnapra állítólag bora is várható. Ha lesz, remélem nem tart sokáig. Nincs rám jó hatással, bebújik a bőröm és a koponyám alá. Ott forgolódik bennem, ugyanúgy mint a hegyek és a tenger között. Aki átélt már napokig tartó borát, gondolom tudja miért írom ezt. Éjjel süvítve, hatalmas lökésekkel csap le az álmodra, tolagatja a teraszokon a butorokat, mintha csupán játékszerek lennének.
A bora sajnos a tenger vízét is úgymond "felborítja", kihűti. Ha bora idején vagy itt, akkor a legjobb amit ilyenkor tehetsz, hogy az öböl vízében strandolsz. A nyílt tenger ilyenkor jéghideggé hül ki, akár egy éjszaka alatt is, míg az öböl víze fürödhető, kellemes hőmérsékletű marad.
Montenegroban nem ajánlom a városokban való strandolást! Nézd meg ezeket a strandokat, de a fürdőzést hagyd meg a tudatlanoknak inkább. Te válaszd inkább a vadregényes, akár nehezen, akár "makadám útakon" megközelíthető strandokat! Ugyanis a városokban a szennyvízet is a tengerbe vezetik be. A sziklás talaj miatt lehetetlen a csatornahálózat kiépítése. Tehát irány a Jaz, a Trtsteno, a Ploce, a Plavi Horizonti, hogy cak néhányat említsek a tiszta vízű, nyilt tengeri strandok közül. / Tivat és Budva között találhatók ezek /
Ma délutánra már rendeződni látszott az égi helyzet: melegebb lett a levegő is, az eső is elállt, a Nap is előbújt néhányszor! Kb. 25 - 26 fok lehetett.
Holnapra már ismét derűs időt várhatunk, legalábbis ezt ígérik az interneten.
Tudom, mi akik itt vagyunk, ne is panaszkodjunk, otthon sajnos változatlanul cifra a helyzet.
Ma kecskékkel barátkoztam. Tettem fel róluk is fotót, hisz itt lépten -nyomon ebbe a kedves állatba lehet botlani. Érdeklödő, okos jószágnak tünnek. Sajnos, nem tudtam azt a pillanatot lefotózni, amikor a gidák összeakaszkodnak, erre a rövid pillanat megfogására nem alkalmas a digitális gép!
A bora sajnos a tenger vízét is úgymond "felborítja", kihűti. Ha bora idején vagy itt, akkor a legjobb amit ilyenkor tehetsz, hogy az öböl vízében strandolsz. A nyílt tenger ilyenkor jéghideggé hül ki, akár egy éjszaka alatt is, míg az öböl víze fürödhető, kellemes hőmérsékletű marad.
Montenegroban nem ajánlom a városokban való strandolást! Nézd meg ezeket a strandokat, de a fürdőzést hagyd meg a tudatlanoknak inkább. Te válaszd inkább a vadregényes, akár nehezen, akár "makadám útakon" megközelíthető strandokat! Ugyanis a városokban a szennyvízet is a tengerbe vezetik be. A sziklás talaj miatt lehetetlen a csatornahálózat kiépítése. Tehát irány a Jaz, a Trtsteno, a Ploce, a Plavi Horizonti, hogy cak néhányat említsek a tiszta vízű, nyilt tengeri strandok közül. / Tivat és Budva között találhatók ezek /
Ma délutánra már rendeződni látszott az égi helyzet: melegebb lett a levegő is, az eső is elállt, a Nap is előbújt néhányszor! Kb. 25 - 26 fok lehetett.
Holnapra már ismét derűs időt várhatunk, legalábbis ezt ígérik az interneten.
Tudom, mi akik itt vagyunk, ne is panaszkodjunk, otthon sajnos változatlanul cifra a helyzet.
Ma kecskékkel barátkoztam. Tettem fel róluk is fotót, hisz itt lépten -nyomon ebbe a kedves állatba lehet botlani. Érdeklödő, okos jószágnak tünnek. Sajnos, nem tudtam azt a pillanatot lefotózni, amikor a gidák összeakaszkodnak, erre a rövid pillanat megfogására nem alkalmas a digitális gép!
2010. jún. 22.
Étterem ajánló Kotorból
Kedves, de nem túl gyors kiszolgásás, ízletes ételek, ez volt a ma délutáni kotori élményünk. Kotor óvárosában található ez a hangulatos, kedves kis dalmát "konoba". Óvárosi teraszán szinte érezni lehet az ősi kövekből felénk áradó történelmet. Hisz itt évszázadok lenyomata van minden egyes téglán, dolgos lábak koptatták fényesre a sikátorok kövét. Tömjén, a falakból áradó nedvesség illata keveredik finoman a tengeri párával, hozzá innen-onnan, kis konobákból hozzáadódik a fokhagyma inycsiklandó zamata, sülő halak, tintahalak nehéz elegye.
2010. jún. 21.
A nap fő eseménye...
Gondolom a képek magukért beszének...
A korábban említett problémát próbáltuk ma elhárítani, közösen 2 helyi fiatalember közreműködésével. Őket nem örökítettem meg, viszont az autó mindenképpen fényképezőgép lencséje elé illő darab:). Remélem a képekből minden kiderül, micsoda komoly munka folyt itt ma!
Új Barátok
Megismerkedtem egy Fantasztikus párral. Sajnos képet nem mutathatok róluk.
Mintha egy Fellini filmből léptek volna ki : a nő, nevezzük Évának, igazi Hölgy, finom szépség, aki büszkén viseli korát, és a terheket mit az Élet rá mért. A férfi, nevezzük Ádámnak, olasznak néztem volna, ha csak az utcán látom : vékony termet, őszülő halánték, karakteres arcél. Kedvesek, okosak, egyszóval tüneményesek voltak együtt is és külön külön is.
Remélem olvassák ezeket a sorokat és magukra ismernek! Megszerettem Őket!
Nagyon nehéz perceken, a magány elviselhetetlen, szinte csontig is behatoló pillanatain segítettek át engem. Pont a legjobbkor küldte Őket a Sors.
Azon túlmenően pedig Igaz Barátokra is leltem a bajban!
Köszönet érte!!
Remélem fogunk még találkozni.
Mintha egy Fellini filmből léptek volna ki : a nő, nevezzük Évának, igazi Hölgy, finom szépség, aki büszkén viseli korát, és a terheket mit az Élet rá mért. A férfi, nevezzük Ádámnak, olasznak néztem volna, ha csak az utcán látom : vékony termet, őszülő halánték, karakteres arcél. Kedvesek, okosak, egyszóval tüneményesek voltak együtt is és külön külön is.
Remélem olvassák ezeket a sorokat és magukra ismernek! Megszerettem Őket!
Nagyon nehéz perceken, a magány elviselhetetlen, szinte csontig is behatoló pillanatain segítettek át engem. Pont a legjobbkor küldte Őket a Sors.
Azon túlmenően pedig Igaz Barátokra is leltem a bajban!
Köszönet érte!!
Remélem fogunk még találkozni.
Reggeli felhők a ház körül
Ma reggeli felhőkép. Nem is látszik a tenger! Itt kavarognak a felhők a hegyek és az öböl felett. Néha hatalmas, trópusi zápor hullik ránk, aztán eltávolodik, hogy néhány perc után visszatérjen. A ház előtt, alatt, fölött, tehát minden honnan egyre szélesedő patakocskákban folyik, majd hömpölyög a víz. Kicsit aggasztó, de bizakodó vagyok, hogy hamar vége lesz.
Pénteken már megvolt a kaland / ráadásul jó nagy "kaland", kisebbel is beértem volna .../, tehát péntek délelőtt úgymond kifolyt az emésztő... Meg kellett oldani, aztán ráértem sápítozni. Szerencsére segítségem is akadt, egyedül / bár Emberemmel telefonon kapcsolatban voltunk / tehát egyedül nem is tudom hogyan boldogultam volna. Aki oly kedves volt, hogy segített egy szinte vadidegennek, millió hála és köszönet, akik itt voltak, látták és szó nélkül / figyelmeztetés ! nélkül! / elmentek, arról emberileg nem tudok mit mondani... Tudom, Ők nyaralni jöttek, de a másikat a bajra figyelmeztetni szerintem alapvető feladat lenne. Mindegy. Elmúlt. Elhárítottuk. Inkább nem írok róla, nem volt valami szívderítő feladat. Ma dél felé jön valaki és megnézi mit lehet tenni, hol a hiba. Bár ebben a felhőszakadásban / most amikor ezeket a sorokat írom / nem tudom, hogy hogy jön fel ide a hegyre Kotorból.
.jpg)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)