2010. máj. 31.

Vers

WASS ALBERT - IGAZGYÖNGYÖK

Egyszer régen, mikor még nem volt bánat,
S a kék vizekben tündökölt a hold,
Tündér leány állott a tenger partján,
S a hab lágyan, szerelmesen dalolt...
De egy este... messze észak felől
Orkán hadával érkezett a tél,
A tündér sírt és fényes könnyeit
Zúgó tengerbe hullatta a szél...
Aztán elment... a tenger várta, várta,
És fodros habja többé nem dalolt.
Ködös, borongós, néma éjszakákon
Sötét vizén nem tündökölt a hold...
S a mélybe hallott tündér könnyekből
Lettek a fényes igazgyöngy szemek...
A gyöngyhalász néha megtalálja
A mélybe rejtett tündér-könnyeket...
Én is ilyen gyöngyhalász vagyok,
És verseim az igazgyöngyszemek...
Egyszer lelkembe zokogott egy tündér
S azóta néha gyöngyszemet lelek...

2010. máj. 30.

Búcsú grill

Hát megvolt a nagy grill party, a nagy út előtt! Mindenki eljött természetesen!!
Délután 2 órakor kezdtük, és az utolsó vendégek most mentek el. Jó volt az étel nagyon / tudom Öndícséret büdös, de minden elfogyott, ez elég sokat elárul...:) /, a som pálinkának is a vége felé járunk sajnos...
Természetesen esett.
Már fél 3 felé elkezdte, de aztán ahogy egyre többen lettünk, egyre jobban esett. De nem tudta elrontani a kedvünket. Már okosan, előrelátóan a "garázsba", ami egy nyitott kocsiszín inkább, tehát a garázsba pakoltunk le mindent : asztalokat, székeket, grill sütőt.
Kaptam az egyik barátnőmtől egy szerencse hozó Buddha szobrocskát, néhány kedves sor kíséretében. Aranyos dolog volt.
Ma nagyon vártam már. Mehetnékem van, így is lehet fogalmazni. De az ugye nálam cseppet sem szokatlan... A kedves családtagjaim ezt az oldalamat elég közelről ismerik már. Szombaton még egy fergeteges buli, arra is készülni kell zenével. Speciális zenével... Mert ott leszünk néhányan a sikoltozós, hibbant csajokból / család anyák vagyunk mindannyian :) /, akiknek nem akármi kell ám, hogy a fülünkbe muzsikáljon! Majd összeállítok egy jó kis albumot, a kocsiba is kell majd valami jó kis alternatív zene. Meg kell mutatni Montenegronak.

Jó éjt,
SlatkaVila

Egy hét

Egy hét múlva indulok. Nagyon rövid már az idő... Emberem mondja is néha : "hidd el nagyon hamar eltelik az az idő". Mármint a nélküle töltött... Gondolom látja rajtam, hogy néha messzire nézek, és tudja ilyenkor szomorú vagyok, talán kicsit félek is.

Tegnap megvolt életem első AlfaCity-je! Félve indultam ide is, sok idegen stb., de aztán jó volt, igaz a műsorról lemaradtunk, viszont az elsők között nézhettük meg az új Alfát / Giulietta /. Szép egy járgány, az biztos!!

Ma a Barátaink jönnek, grillezni fogunk. Remélem az idő is kegyes lesz, és estig kibirja zivatar nélkül. Stílusosan csevapot csinálok, meg egy kis arabos étek is kerül majd az asztalra. Elvégre Dél felé készülök.
Már elkezdtem pakolni a mindent. Szó szerint. A hálóban mindenféle cuccok hevernek, ruhák, akku töltők, könyvek, nap tej, memória kártyák...stb. És elkezdtem a sokat emlegetett cipőket is előszedni, dobozokban természetesen!! Hát kezd érdekessé válni a helyzet, és azt hiszem még komoly gondokat fog ez a kérdés okozni. Emberem legyintett, és közölte : "ez hülyeség, maximum 3 cipő, és kész". Azt hiszem ebbe a 3 párba Ő a papucsot is belevette... Hát idáig azt hiszem 5 pár flip-flop papucsot tettem el. Egy szépet / ezüstös, köves, amolyan csini darab /, egy sportos, nagyon kényelmes Columbiát, és 3 nem tudom milyet, csak úgy... Aztán ugye kéne sportos "scarpa" is/ ha hideg lenne, vagy farmerhez /, tehát a jó öreg Converse, meg még szandik is. Ez már így leírva is sok, és a dobozok látványa sem utolsó!
Már tervezgetem, hogy amíg a férj-uram is velem van, hová menjünk el együtt. Ostrog-ban van egy csodálatos kolostor, sziklafalba építve. Oda mindenképpen szeretnék eljutni, hisz itt még nem jártunk. Aztán van a Modaca Manastir is, ha egy útba beleférne, az is nagyon érdekes lenne. Na meg a jó öreg Lovcen / kénytelen vagyok így írni /, tavaly oda sem mentünk fel, idén ismét meg kéne hódítani! Na meg a tengerparti mesés Rose! Tavaly jártunk ott, fantasztikus az út, ami oda vezet, meseszép kis hely. Sajnos akkor nem volt nálunk fényképező gép, most a fotókat is bepótolom. Amiket most láthatsz fotókat, kedves Olvasó, azok tavaly szeptemberben készültek. Rengeteg képet szeretnék mellékelni, hogy látni lehessen merre jártam, mit láttam éppen. Mindhez igyekszem is majd helység neveket, leírásokat írni.

SlatkaVila

2010. máj. 27.

Néhány fotó kedvcsinálónak... / valahol a Skadari tó felé, Petrovac na Moru fölött /

Kilátás Petrovac na Moru feletti szerpentinről

A tenger Ulcinj óvárosánál

Kotori öböl, Gospa od Skrpjela és a Sveti Dorde szigetek

Sveti Stefan sziget

Szikla

Fecskék

Két és fél hét van hátra az indulásig. Még rengeteg dolgom van, és még rengeteg program van hátra. Ma esküvői buliba megyünk, holnap felmegyünk a Bükkbe, a kis "mézeskalács házunkba". Hétfőn hazajövünk, kedd, szerda ügyintézés a gyerekkel. Jövő szombaton AlfaCity Komáromban a Monostori Erődben. Vasárnap délutánra meghívtuk a Barátainkat, grillezünk, dumálunk mielőtt elutazok. Aztán még a következő szombaton szülinapi buli, majd pakolás és kedden indulás.

Ma a kertben próbáltam rendet tenni, gyomlálni, átnézni a rossz idő okozta károkat is. Nem tudom fogják e szeretgetni a paradicsomaimat az én szeretteim? :)) Remélem igen... Délután, mivel végre valahára szép lett az idő, úgy gondoltam napozni fogok egy kicsit. Hogy legyen színem mire kimegyek. Feküdtem a nyugágyon, és egyszercsak meghallottam Őket! A Fecskék!! Hát mégis visszatértek! Már aggódtam, mert szerintem már meg kellett volna, hogy érkezzenek. De jött a viharos idő, a hideg. Féltettem Őket. Már egy-két napja mintha hallottam volna a csobogásszerű kis hangjukat, de nem voltam benne biztos. Aztán meghallottam ma. És el is szomorodtam. Alig fogom kedves kis hangjukat hallani. Most aktívak, javítgatják a károkat a lakásukon, aztán mikor hazajövök Juliusban már el lesznek foglalva a gyerekekkel, szeptemberben meg már szinte készülődni fognak a nagy Útra. Mint most én. A legkedvesebb madaraim.

Tavaly békánk is volt a teraszon. Ő is eszembe jutott. Régebben még denevér is lakott a terasz alatt. Nyilván sok új élményem lesz, de nagyon sok mindenről le is maradok itthon...

Ez a bejegyzés még a Pünkösdi hétvégén írodott, de a logikai sorrend azt kívánja, hogy ide kerüljön a Bevezető és az Előkészületek után. Ezért az időbeli tévelygés...

Előkészületek

Szeretném veled megosztani egy montenegroi nyár történetét. Pont jókor kapcsolódtál be a történetbe, hisz még csak az előkészületeknél tartok. Junius 8-án indulok majd, és tudom fantasztikus napokat/heteket fogok eltölteni ebben a csodálatos, történelmi emlékekkel és természeti szépségekkel bőven ellátott országban. Igyekszem majd naponta írni, beszámolni az ottani mindennapokról, az időjárásról / netán ha oda készülsz majd nyaralni, legalább tudni fogod milyen éppen az idő /, a tengerről, a városokról, az emberekről. Az én szememen keresztül megismerheted majd e kicsiny ország szépségeit, hisz természetesen fotókkal is igyekszem ellátni Téged! Ha bármilyen kérdésed lenne, írj bátran, megpróbálok rá válaszolni, amint lehet. Szeretem Montenegrot. Ezidáig soha nem voltam még ott ilyen hosszú ideig, izgatottan várom! A családomtól is távol kerülök erre a hosszú időre, azt hiszem ez lesz a legnehezebb...

Bevezető

Kedves Látogató, ki idetévedtél!

Úgy alakult az életem, hogy a nyár nagyrészét, pontosabban 2 x 1 hónapot Montenegroban töltök. Ennek az előkészületeiről és történéseiről olvashatsz itt. Remélem megszereted, megismered ezt a csodálatos országot, az én tükrömön kesztül! Tarts velem, látogass ide minél gyakrabban, olvasd szeretettel amit leírok Neked!

Elkezdtem listát írni. Már most sok dolog van felírva / biztosan több mint a fele teljesen felesleges... /, és gondolom az idő ahogy halad még több lesz. Farmernacik / a nyári forróságban elengedhetetlen, ahogy az emberem mondja "italidizájn". Naná hogy az! / Tehát nacik, minél több, aztán trikók, és a legnehezebb : a cipő kérdés! Ugye Kedves Hölgy Olvasók Ti is egyetértetek ebben a NAGYON fontos kérdésben, mint a cipőből soha nem lehet sokat vinni?? Papucsok / strandra és utcára /, szandi / kényelmes és kényelmetlen, de nagyon csinos, észvesztően magas sarokkal / na és a jó öreg "dorko". És most ez csak ami hirtelen eszembe jutott...

sampon, hajbalzsam / sajnos nekem egy doboz kb. 3 mosásra elég / ragtapasz, hajszárító, körömvágó, wasa kenyér, desodor, parfüm / több /, naptej, testápoló, kávé, vízforraló...végeláthatatlan lista kezd kerekedni itt a nappaliban, és ahogy telnek a napok, úgy lesz egyre hosszabbb. Tudom, ezt egy pasi / legalábbis az enyém, és nem ez a ma divatos "metroszexuális" fajta, hanem a hagyományos, régi, normális tipusú pasas /, tehát egy pasi ezt megoldaná ripsz-ropsz - fogkefe, shortok, polók, fürdőnaci= kész! De én nem. Bonyolítom , már most látom, hogy mennyire bonyolítom. Könyvek. Sok könyv. Jó sok könyv. Aquarell festék, aquarell papír, ecsetek, vázlatfüzet... Még jó, hogy a kemencéimet nem tudom elvinni! Merthogy "civilben" üveggel dolgozom. Üvegműves vagyok. Imádom! Szép, izzó anyag, amit megmunkálhatok, de az utolsó pillanatig, amíg ki nem kerül a kemencéből, csak vágyhatok arra, hogy sikerült "megfognom"! Titokzatos, mint mi nők! Csupa meglepetés, váratlan öröm vagy bánat, megfoghatatlan csoda. Azt hiszed, hogy engedelmeskedik, de néha szeszélyes lesz, megmakacsolja magát, azt teszi amihez kedve van! Ilyen az ÜVEG.

Vissza az úthoz. Tehát sem üveget, sem kemencét nem viszek.