7 és fél óra múlva indulás.
Bepakoltunk. Remélem mindent. Ami nincs eltéve, gondolom arra nem is lesz szükségem. Legalábbis remélem. Annyi mindent eltettem és még több minden maradt itthon. A fényképező gépem a leglényegesebb. Nem, mert azt hiszem, hogy a szemem még sokkal lényegesebb, mert talán nem mindenki látja meg azt amit én látok.
Legalábbis ezeket a visszajelzéseket kaptam. A Barátnőim, akik 1000 millió éve ismernek, ismerik a munkáimat, megkérdezték, hogy honnan a fotók? A Facebook-on szintén kaptam egykét nagyon pozitív megjegyzést, hogy gyönyörűek a fotók. Köszönöm. Örülök, hogy tetszik!
Kérlek Kedves Olvasó, ki ezeket a sorokat olvasod, ha érdekesnek találod, ha tetszik, akkor kérlek jelezd felém!! Ha kérdésed van, ha szeretnél infókat kapni, írj bátran, megpróbálok rá válaszolni!
Szeretném ha sikerülne ezt a kis blogot aktívvá tenni, és ebben szükség van a Ti közreműködésetekre is. Továbbá nem szeretném ha ön célúvá válna, bár biztosan lesznek nehéz pillanataim, óráim, amikor hiányozni fog az én kis családom, és néhány szóban keseregni fogok... Ezért előre is elnézést kérek.
Holnap megpróbálok jelentkezni. Fotókkal is természetesen. Hosszú út áll elöttünk, kb. 1100 km a táv.
Szép estét mindenkinek,
SlatkaVila
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése