Éjjel enyhülést hozó zápor volt. Nem túl nagy, de esett és frissebb is a levegő.
Ma felhős az ég, csak néha bukkan elő a Nap, de kellemes az idő. Délutánra trópusi vihar várható. ( ? )

Tegnap megérintett egy kicsit az otthoni levegő... Zaklatott is voltam egész nap. Hiányoztak. Nagyon.

Állatok.
Mindenhol kóbor macskák és kutyák. Rettenetes látvány. Szomorúan várják, hogy megszólítsd Őket, aztán mikor bekövetkezik a várva várt közeledés : eloldalognak. Félnek. Mindenütt ott vannak. Kotor óvárosában a macskák az éttermek közelében lebzselnek esténként, meg a piac környékén reggel. A macska ugye talpraesettebb állat, nem szorul ránk, mint a kutya. Ha adsz úgy is jó, ha nem adsz, akkor majd megszerzi. A kutya nem. Lesoványodva, meggyötörten állnak a buszmegállókban, a kereszteződésekben, a szemetes konténerek mellett. Várnak. Jó szóra, szeretetre, bármire csak az Ember adja. Nehéz elmenni mellettük...
Ide a házhoz is jár egy kopó formájú kutyus. A húsába vájt a rajta felejtett/ hagyott nyakörv. Lehet, hogy megszökött? Nem engedi megfogni magát. Minden nap többször megjelenik, de nem jön senkihez közel. Az ételt, amit leteszünk neki, messziről nézi, aztán amikor biztos távolban tud minket, akkor elveszi azt.
Ma reggel az út közepén feküdt összegömbölyödve. Szívszorító látvány volt. Mindha valakit várt volna. Egy régi Barátot, a régi Gazdát.
Az állatok itt megtűrt résztvevői a mindennapoknak. Vannak, és ennyi. Nincs állatvédelem.